Víztározó gát geomembránja

Rövid leírás:

  • A tározógátakhoz használt geomembránok polimer anyagokból készülnek, főleg polietilénből (PE), polivinil-kloridból (PVC) stb. Ezek az anyagok rendkívül alacsony vízáteresztő képességgel rendelkeznek, és hatékonyan megakadályozzák a víz átszivárgását. Például a polietilén geomembránt az etilén polimerizációs reakciójával állítják elő, és molekulaszerkezete olyan tömör, hogy a vízmolekulák alig tudnak áthaladni rajta.

Termék részletek

  • A tározógátakhoz használt geomembránok polimer anyagokból készülnek, főleg polietilénből (PE), polivinil-kloridból (PVC) stb. Ezek az anyagok rendkívül alacsony vízáteresztő képességgel rendelkeznek, és hatékonyan megakadályozzák a víz átszivárgását. Például a polietilén geomembránt az etilén polimerizációs reakciójával állítják elő, és molekulaszerkezete olyan tömör, hogy a vízmolekulák alig tudnak áthaladni rajta.

 1.Teljesítmény jellemzők

  • Szivárgásgátló teljesítmény:
    Ez a geomembránok legdöntőbb teljesítménye a tározógátak alkalmazásában. A jó minőségű geomembránok áteresztőképességi együtthatója elérheti a 10⁻¹² - 10⁻¹³ cm/s értéket, ami szinte teljesen blokkolja a víz áthaladását. A hagyományos agyag szivárgásgátló réteghez képest a szivárgásgátló hatása sokkal figyelemreméltóbb. Például azonos vízfejnyomás mellett a geomembránon átszivárgó víz mennyisége csak töredéke az agyagos szivárgásgátló rétegen átszivárgó vízmennyiségnek.
  • Szúrásgátló teljesítmény:
    A geomembránok tározógátakon történő használata során éles tárgyak, például kövek és ágak átszúrhatják azokat a gáttestben. A jó geomembránoknak viszonylag nagy a szúrásgátló szilárdsága. Például egyes kompozit geomembránok belső szálerősítő rétegekkel rendelkeznek, amelyek hatékonyan ellenállnak a lyukasztásnak. Általánosságban elmondható, hogy a minősített geomembránok átszúrásgátló szilárdsága elérheti a 300-600 N-t, így biztosítva, hogy a gáttest bonyolult környezetében ne sérüljenek meg könnyen.
  • Öregedésállóság:
    Mivel a tározó gátak élettartama hosszú, a geomembránoknak jó öregedésállósággal kell rendelkezniük. A geomembránok gyártási folyamata során adnak hozzá öregedésgátló szereket, amelyek lehetővé teszik, hogy hosszú ideig megőrizzék stabil teljesítményüket olyan környezeti tényezők hatására, mint az ultraibolya sugárzás és a hőmérséklet-változások. Például a speciális készítményekkel és technikákkal feldolgozott geomembránok élettartama kültéren 30-50 év lehet.
  • Alkalmazkodóképesség a deformációhoz:
    A víztárolás során a gát bizonyos deformációkon megy keresztül, mint például leülepedés és elmozdulás. A geomembránok repedés nélkül képesek alkalmazkodni az ilyen deformációkhoz. Például a gáttest megtelepedésével együtt bizonyos mértékig megnyúlhatnak és meghajolhatnak. Szakítószilárdságuk általában elérheti a 10-30 MPa-t, ami lehetővé teszi, hogy ellenálljanak a gáttest deformációja okozta igénybevételnek.

a projekt igényei szerint. A geomembrán vastagsága általában 0,3-2,0 mm.
- Át nem eresztő képesség: Győződjön meg arról, hogy a geomembrán jó áteresztőképességgel rendelkezik, hogy megakadályozza a talajban lévő víz behatolását a projektbe.

2. Építési kulcspontok

  • Alapkezelés:
    A geomembránok lerakása előtt a gát alapjának síknak és szilárdnak kell lennie. Az éles tárgyakat, a gyomokat, a laza talajt és a sziklákat el kell távolítani az alap felületéről. Például az alap síksági hibáját általában ±2 cm-en belül kell szabályozni. Ez megakadályozhatja a geomembrán megkarcolódását, és jó érintkezést biztosít a geomembrán és az alap között, így a szivárgásgátló teljesítménye kifejthető.
  • Fektetési módszer:
    A geomembránokat általában hegesztéssel vagy ragasztással kötik össze. Hegesztéskor ügyelni kell a megfelelő hegesztési hőmérsékletre, sebességre és nyomásra. Például a hővel hegesztett geomembránok esetében a hegesztési hőmérséklet általában 200-300 °C, a hegesztési sebesség körülbelül 0,2-0,5 m/perc, a hegesztési nyomás pedig 0,1-0,3 MPa a hegesztés minőségének biztosítása és a megelőzés érdekében. rossz hegesztés okozta szivárgási problémák.
  • Periféria csatlakozás:
    Nagyon fontos a geomembránok kapcsolata a gát alapjával, a gát két oldalán lévő hegyekkel, stb. a gát peremén. Általában rögzítőárkokat, betonfedelet stb. alkalmaznak. Például egy 30-50 cm mélységű horgonyzó árkot helyeznek el a gát alapjánál. A geomembrán szélét a horgonyzó árokba helyezik és tömörített talajanyaggal vagy betonnal rögzítik, hogy biztosítsák a geomembrán szoros csatlakozását a környező szerkezetekhez és megakadályozzák a perifériás szivárgást.

3. Karbantartás és ellenőrzés

  • Szokásos karbantartás:
    Rendszeresen ellenőrizni kell, hogy a geomembrán felületén nincs-e sérülés, szakadás, defekt, stb. Például a gát üzemideje alatt a karbantartók havonta egyszer végezhetnek ellenőrzéseket, elsősorban a geomembrán ellenőrzésére koncentrálva azokon a területeken, ahol gyakran változik a vízszint, és ahol viszonylag nagy a gáttest deformációja.
  • Ellenőrzési módszerek:
    A roncsolásmentes vizsgálati technikák alkalmazhatók, például a szikravizsgálati módszer. Ennél a módszernél bizonyos feszültséget adnak a geomembrán felületére. A geomembrán megsérülésekor szikrák keletkeznek, így a sérült pontok gyorsan lokalizálhatók. Ezen kívül van még a vákuum vizsgálati módszer. A geomembrán és a vizsgálóberendezés között zárt tér képződik, és a vákuumfok változásának megfigyelésével ítélik meg a szivárgás meglétét a geomembránban.

A termék paraméterei

1. (1) (1) (1) (1)

  • Előző:
  • Következő:

  • Kapcsolódó termékek